A Magyar Franchise Szövetség őszi programsorozatának befejező rendezvényén a jelenlevők „változások a franchise rendszerek jogi szabályozásában” témakörben hallhattak színvonalas előadást. A november 14-i klubdélutánnak ezúttal is a fővárosi, Hotel Buda Mercure adott otthont. Az előadó, Dr. Darázs Lénárd, a Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottság elnöke, ügyvéd, egyetemi docens volt.

2014 március 15-én a polgári törvénykönyv, amely a teljes magánjogi viszonyokat szabályozza, egy új kódexbe kerül megalkotásra. A most hatályos törvénykönyv, néhány kapcsolódó jogszabállyal ezzel a nappal pedig hatályát fogja veszteni.
Ügyéd úr elmondta, hogy ez gyakorlatilag az új Ptk. magánjogi szabályozásban teljesen gyökeres változást jelent abban az értelemben, hogy a természetes személyeknek, illetve jogi személyeknek (minden jogalanynak) az összes magánjogi viszonyát új alapra fogja helyezni. Teszi mindezt oly módon, hogy megpróbálja természetesen továbbvinni a meglévő jogi szabályozást, de egyben kodifikálja az utóbbi néhány évtizedben felhalmozódó, szerteágazó bírósági gyakorlatot, valamint igyekszik a nemzetközi tendenciákat is beépíteni a magyar jogba. Mindezt úgy oldja meg, hogy megpróbál fogyasztóvédelmi, magánjogi aspektusoknak is megfelelni – liberális (nem politikai értelemben), piacgazdasági felfogást érvényesíteni a jogintézményekben.

Az új polgári törvénykönyv kialakítását komoly viták kísérték, komplexitása, összetettsége miatt. A felépítését tekintve újdonságként hat, hogy az új Ptk könyvekre oszlik. Egy rész önálló egységet képez a törvénykönyvön belül, és minden egyes könyv a paragrafus számozást illetően előlről kezdődik. Tehát adott terület önmagában egységet képez az új törvénykönyvön belül. Ezek rendelkezései idővel bővíthetőek, átalakíthatóak lesznek az adott egységen belül – nem érintve a teljes kódexet.

Ami a franchise szempontjából is érdekes, és a hálózatok szabályzását közvetlenül érinti, az un. kötelmi jogi szabályozás, amelynek részét képezi magának a (franchise) szerződéseknek a szabályozása is.

Már tudjuk, hogy 2014 március 15-én fog hatályba lépni az új Ptk. De mégis mi történik azokkal a szerződésekkel, amelyeket még ezt megelőzően kötöttek? Meddig vannak azok ilyen értelemben a régi törvény alá rendelve? Illetőleg amennyiben arra a most hatályos törvényt kellene alkalmazni, akkor meg lehet-e azt csinálni, hogy az új Ptk-t rendeljük alkalmazni a hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre is?

Ezt a komplex kérdéskört a következőképpen szabályozza a polgárjogi törvény:

1. Ha 2014 március 15 után köt valaki szerződést, akkor biztos hogy az új Ptk szabályait kell alkalmazni ezekre a szerződésekre és az ezzel kapcsolatos jogi nyilatkozatokra egyaránt.
2. A 2014 március 15 előtt megkötött szerződésekre lehetőségük van a feleknek, hogy ezt a megállapodásukat az új Ptk hatálya alá rendeljék. Tenniük kell egy egyszerű nyilatkozatot, megállapodást amelyben szerződésükre – bár azt előbb kötötték – az új Ptk-t rendelik alkalmazni.
3. A 2014 március 15 előtt megkötött szerződésekre, ha fent említett alávetési nyilatkozatot nem tesznek a felek, akkor a most hatályos Ptk-t kell alkalmazni, amely egyébként 2014 március 15-től hatályát fogja veszíteni. Meddig? Akármeddig..

Hogy a lehetőségek közül mely megoldást érdemes, szerencsés választani? Milyen rendelkezéseiben változik az új-, a régi Ptk-hoz viszonyítva? Lényegében ezekre a kérdésekre kaphattak választ a rendezvény résztvevői..

A klubdélutánon elhangzott előadás videófelvétele hamarosan teljes egészében megtekinthető lesz weboldalunkon.