Számos gazdasági szerződési forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.
A franchise szerződést jogbérletnek nevezi a jogszabály hatodik könyve, ahol a kötelmi jog formáit taglalja. Franchise-ba adni szerzői jogvédelem, valamint iparjogvédelem alatt álló tárgyakat, illetve védett ismeretet lehet. A franchise-ba vevő ezeket használhatja, illetve hasznosíthatja. A franchise-ba adó kötelessége az átadott jogok zavartalan használatának a garantálása, míg a franchise-ba vevő köteles a kapott ismereteket megóvni.
Amennyiben a szükséges alapanyagot a franchise-ba adó biztosítja, a franchise-ba vevő csak akkor térhet át másik szállítóra, ha az előbbi a megrendelését nem teljesítette. A franchise-ba vevőt a partnere utasíthatja arra, hogy őrizze az ő jó hírnevét. Ha ebből kár származik, akkor azért a franchise-ba adó felel.
Klubdélután a jogszabályi változásokról
A Magyar Franchise Szövetség tavaly őszi programsorozatának befejező rendezvényén a jelenlevők „változások a franchise rendszerek jogi szabályozásában” témakörben hallhattak színvonalas előadást. A november 14-i klubdélutánon az előadó, Dr. Darázs Lénárd, a Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottság elnöke, ügyvéd, egyetemi docens volt.
2014. március 15-től a polgári törvénykönyv, amely a teljes magánjogi viszonyokat szabályozza, egy új kódexbe kerül megalkotásra. A most hatályos törvénykönyv, néhány kapcsolódó jogszabállyal ezzel a nappal pedig hatályát fogja veszteni.
Ami a franchise szempontjából is érdekes, és a hálózatok szabályzását közvetlenül érinti, az un. kötelmi jogi szabályozás, amelynek részét képezi magának a (franchise) szerződéseknek a szabályozása is.
Már tudjuk, hogy 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk. De mégis mi történik azokkal a szerződésekkel, amelyeket még ezt megelőzően kötöttek? Meddig vannak azok ilyen értelemben a régi törvény alá rendelve? Illetőleg amennyiben arra a most hatályos törvényt kellene alkalmazni, akkor meg lehet-e azt csinálni, hogy az új Ptk-t rendeljük alkalmazni a hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre is?
Ezt a komplex kérdéskört a következőképpen szabályozza a polgárjogi törvény:
- Ha 2014. március 15. után köt valaki szerződést, akkor biztos, hogy az új Ptk. szabályait kell alkalmazni ezekre a szerződésekre és az ezzel kapcsolatos jogi nyilatkozatokra egyaránt.
- A 2014. március 15-e előtt megkötött szerződésekre lehetőségük van a feleknek, hogy ezt a megállapodásukat az új Ptk. hatálya alá rendeljék. Tenniük kell egy egyszerű nyilatkozatot, megállapodást, amelyben szerződésükre – bár azt előbb kötötték – az új Ptk-t rendelik alkalmazni.
- A 2014. március 15-e előtt megkötött szerződésekre, ha fent említett alávetési nyilatkozatot nem tesznek a felek, akkor a most hatályos Ptk-t kell alkalmazni, amely egyébként 2014. március 15-től hatályát vesztette. Meddig? Akármeddig.
Hogy a lehetőségek közül mely megoldást érdemes, szerencsés választani? Milyen rendelkezéseiben változik az új-, a régi Ptk-hoz viszonyítva? Lényegében ezekre a kérdésekre kaphattak választ a rendezvény résztvevői.
Forrás: MTI; franchise.hu
Szerkesztő: ViFe