VÉDJEGY, MÁRKA, BRANDING
(részlet a Franchise vállalkozás c. könyvből – szerző: dr. Mandel Katalin)
A franchising termékek és/vagy szolgáltatások és/vagy technológia piacra juttatásának (marketingjének) olyan rendszere, amely jogilag és pénzügyileg különálló és független vállalkozások, a Franchise Rendszergazda (Franchisor) és Egyéni Franchise Vállalkozói (Egyéni Franchisee) közötti szoros és folyamatos együttműködésén alapul, ahol a Franchise Rendszergazda megadja Egyéni Franchise Vállalkozóinak a jogot és kötelezi, hogy az Egyéni Franchise Vállalkozó a Franchise Rendszergazda koncepciójának megfelelő üzleti tevékenységet folytasson.
A jog, egy közvetlen vagy közvetett pénzügyi ellenszolgáltatás fejében felhatalmazza és kényszeríti az Egyéni Franchise Vállalkozót arra, hogy használja a Franchise Rendszergazda kereskedelmi nevét és/vagy védjegyét és/vagy szolgáltatási márkajelét, know-how-ját (1), üzleti és technikai módszereit, eljárásait, és más iparjogvédelmi és/vagy szerzői tulajdonjogát, amelyet folyamatos kereskedelmi és technikai szolgáltatással támogat a felek között ezzel a céllal létrejött megállapodás keretében annak érvényességi időtartama alatt.
A márka
A csatlakozni kívánó vállalkozók választhatnak, hogy már egy befutott, ismert márkához kapcsolódó terméket és/vagy szolgáltatást kívánnak értékesíteni, vagy még egy újonnan induló, fogyasztók által még nem kedvelt, ismeretlen vagy alig ismert márkát felmutató hálózatot választanak. Természetesen a már népszerű márkákhoz való csatlakozás sokkal költségesebb, mint egy új hálózathoz.
A külföldi hálózatok egy része nem veszi tudomásul, hogy a hazai piacon bevezetett márkája Magyarországon nem mond a fogyasztók számára semmit.
A valóságban egy márka piaci bevezetése komoly költségekkel jár, amit a rendszergazdának mindenképpen figyelembe kell vennie a különböző franchise díjak megállapításakor. A vállalkozónak, aki egy külföldi rendszert választ, kalkulálnia kell, hogy az új márka ismertségének elérése milyen nehézségekkel jár, és mennyi időt vesz igénybe.