Új rendszer az EPR mellett a hulladékgazdálkodásban: kötelező visszaváltási rendszer (avagy a DRS)

Új rendszer az EPR mellett a hulladékgazdálkodásban: kötelező visszaváltási rendszer (avagy a DRS)

Új rendszer az EPR mellett a hulladékgazdálkodásban: kötelező visszaváltási rendszer (avagy a DRS)

Alig vagyunk túl az EPR rendszer első adatszolgáltatásán, de már is itt van a következő szabályozás: a kötelező visszaváltási rendszer, másnéven DRS rendszer. A 450/2023. (X.4.) Korm. rendelet bizonyos rendelkezései már 2023. november 1-jén hatályba léptek, ráadásul a gyártókat már 2023. november 15-től kötelezettségek terhelik, de a szabályozás teljeskörűen csak 2024. január 1-től lép hatályba. Az egész szabályozás célja, hogy pár éven belül Magyarország elérje a 90%-os visszaváltási arányt a PET-palackok területén.

Számos kérdés merül fel a DRS rendszerrel kapcsolatban, így például többek között, hogy milyen termékekre terjed ki a szabályozás, kiket és milyen módon érint, illetve milyen viszonyban áll az EPR rendszerrel.

A DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek

A szabályozás hatálya alá tartoznak a kötelezően visszaváltási díjas termékek, amelyek közé a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos italtermék csomagolása tartozik, amelynek űrtartalma 0,1-3 liter között van.

Ezen kívül a gyártók meghatározott termékek vagy csomagolás esetében – erre irányuló megállapodás alapján – dönthetnek úgy, hogy azokat önkéntesen visszaváltási díjas termékeknek minősítik.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek esetében a visszaváltási díj jogszabályban rögzített mértéke darabonként 50 Ft, míg a kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termékek, illetve az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében a visszaváltási díjat a gyártó fogja meghatározni.

A DRS rendszer szereplői
A DRS rendszerben öt kulcsszereplő jelenik meg: a gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó, az állam oldaláról eljáró hatóság(ok), illetve a MOHU Zrt. mint koncessziós társaság.

 

1, Gyártó
Gyártó alatt a DRS rendszer hatálya alá tartozó termék előállítóját, továbbá, az első magyarországi forgalomba hozóját kell tekinteni.

A gyártót terhelő számos kötelezettségek közül mindenképpen kiemelendő azon regisztrációs kötelezettség, miszerint az általa gyártott, forgalomba hozott DRS rendszer hatálya alá tartozó terméket a forgalomba hozatal előtt 45 nappal a MOHU Zrt. elektronikus felületén előzetesen regisztráltatnia kell. Figyelemmel arra, hogy a DRS rendszer hatálya alá tartozó termékeket – egy rövid, fél éves átmeneti időszakot leszámítva – csak regisztrációt követően lehet forgalmazni 2024. január 1-től, a jogszabály 2023. november 15-től megadja a lehetőséget a gyártóknak az előzetes regisztrációra. Regisztráció hiányában az adott termék forgalmazását az országos hulladékgazdálkodási hatóság felfüggesztheti.

A gyártó másik fő kötelezettsége az ún. visszaváltási díj fizetése. Ezt havonta, az adott hónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után kell a MOHU Zrt. részére megfizetni. Ezen túlmenően a gyártó negyedévente csatlakozási és szolgáltatási díjat is fizet a MOHU Zrt. részére.

A gyártó ezen túlmenően a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékeket a forgalmazóktól és a fogyasztóktól átveszi, és azokért szintúgy visszaváltási díjat fizet.

Szintén kiemelt kötelezettsége a gyártónak, hogy a DRS rendelet 1. számú melléklete szerinti megjelöléssel lássa az általa gyártott, forgalomba hozott palackokat és italos dobozokat.

 

2, Forgalmazó
A forgalmazó az, aki visszaváltási díjas terméket értékesít, ad át a fogyasztónak és a szabályozás alapján visszaváltási helyet működtet.

A forgalmazó, azon túlmenően, hogy a MOHU Zrt.-vel kötött megállapodás alapján automata visszaváltó berendezést működtet, amiért kezelési díjat kap a MOHU Zrt.-től, köteles a fogyasztótól visszavenni a kötelezően visszaváltási díjjal terhelt termékeket és részükre visszaváltási díjat köteles fizetni.

A 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzletek kötelesek működtetni automatikus visszaváltó berendezést. Szintén kötelező ilyen visszaváltó berendezést működtetni az 1.000 főnél nagyobb lakosságú településeken.

 

3, Fogyasztó
A DRS rendszer legnagyobb számú szereplői a fogyasztók, akik DRS termékeket vásárolnak. A fogyasztók, amennyiben a visszaváltási termékeket a visszaváltási helyen, sérülésmentesen és leolvasásra alkalmas jelöléssel leadják, úgy visszaváltási díjat kapnak, amelyet akár a vásárlásukba be is számíthatják.

 

4, MOHU Zrt.
Hasonlóan az EPR rendszerhez, a DRS rendszerben is az egyik kulcsfontosságú szereplő a koncessziós társaság, amely nem más, mint a MOHU Zrt.

A MOHU Zrt. részére fizetik a gyártók a visszaváltási díjat, a csatlakozási és szolgáltatási díjat. A csatlakozási és szolgáltatási díj lenne a pénzügyi fedezete az országos visszaváltási rendszer kiépítésének és üzemeltetésének, amely szintén a MOHU Zrt. kötelezettsége.

Ezen túlmenően a MOHU Zrt. a gyártók által előzetesen leadott termékek regisztrációt 45 napon belül elvégzik.

 

5 Hatóság(ok)
Az állam oldaláról elsődlegesen az országos hulladékgazdálkodási hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal jár el hatóságként. A hatóság ellenőrzi a rendszer működését, de nyilvántartásba vételi feladatokat is ellát például az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében, de vélhetően a hatóság fogja a szükséges ellenőrzéseket is lefolytatni.

Az állam oldaláról megjelenő másik szereplő a fogyasztóvédelmi hatóság, amely alapvetően a fogyasztói szabályok (tájékoztatásra vonatkozó szabályok megsértése, utalványok kibocsátásával kapcsolatos kérdések) kapcsán jár el.

 

Az EPR, a termékdíj és a DRS rendszer egymáshoz való viszonya
A DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek egy körét az EPR rendszer is lefedi. Így okkal merülhet fel, hogy a mind a két rendszer hatálya alá tartozó termékek esetében többször díjfizetési kötelezettséget kell-e teljesíteni vagy sem. Szerencsére ezt a rendszer nagyon hatékonyan kezeli: a jogszabály ugyanis egyértelműen leírja, hogy ahol csatlakozási és szolgáltatási díjat kell fizetni, ott nem kell EPR díjat fizetni.

Az már egy más kérdés, hogy a DRS termékek esetében is le lehet-e vonni a fizetendő környezetvédelmi termékdíjat, ezzel mentesítve az érintett vállalkozásokat szintén egy dupla fizetési kötelezettség alól. Ezt egyelőre a jogszabály nem teszi lehetővé.

Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

További információk: dr. Barta Péter

pbarta@jalsovszky.com

Cikkek

Biatorbágyon nyílik a 15. Stilianos Babauszoda

Tovább terjeszkedik a Stilianos Babauszoda hálózat. Június második felében a hálózat tizenötödik egysége nyitja meg medencéit a kisgyermekek és szüleik előtt Pest megye egyik legnépszerűbb

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Magyar Franchise Szövetség • H-1027 Budapest, Margit krt. 64/b • Telefon: +36 20 342 3342 • E-mail: titkarsag(kukac)franchise.hu