A május végén megrendezésre kerülő eseményen a szövetség tagjai nagy számban képviseltették magukat, így a közgyűlés határozatképes volt.

A szövetség elnöke, Dr. Kupai Mihály beszámolójában értékelte a Franchise Szövetség elmúlt éves munkáját. Elmondta, hogy töretlen a franchise iránti érdeklődés, ezt mi sem jelzi jobban, hogy év végén 72 tagot számlált a szövetség. Meglátása szerint a franchise a gazdasági válságok közepette is vonzó terjeszkedési forma, mivel számos vállalkozó és induló rendszergazda fordul a szövetséghez, kéri ki annak iránymutatását.

Bemutatásra kerültek az elmúlt közgyűlés óta a Szövetségbe újonnan belépett tagok: az ICT Európa Finance Zrt., Internet Szolgáltatók Központja, Kincsem Sziget óvoda, Kiwi Print, Lan-Desk, Mindentment, Novopayment, RétesCake, illetve a Trend International piackutató cég. Majd rendes taggá válásuk alkalmából elismerő réztáblát kapott a Dodo és a The Box Donut hálózatok.

Végül de nem utolsósorban elismerő oklevelet vehettek át a 2023-ban jubiláló hálózatok képviselői:  a Herbária fennállásának 30. , a Dél-100 és a Duna House fennállásának 25., valamint az Otthon Centrum fennállásának 20. évfordulója alkalmából.

A rendezvény meghívott előadója Pogátsa Zoltán közgazdász volt, aki „A magyar gazdaság helyzete, kilátásai” témában tartott előadást:

A közgazdász a háború, euró-forint árfolyam, infláció, energiaválság, bankválság összefüggéseit, hatásait vizsgálta az Európai Unió-, illetve Magyarország gazdaságára vonatkozólag.

A forintnak az euróhoz képest ha visszakövetjük, akkor 2008 óta van egy folyamatos, lineáris gyengülése. 2022-ben ez a gyengülés jóval magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Tavaly ősszel az euro felment egészen 430 forintig, mely következtében sokan már a legrosszabb forgatókönyvre gondoltak.

• Mi volt az oka a hirtelen gyengülésnek?
• Hogyan tudott visszaerősödni?
• Milyen konzekvenciákat tudunk ebből a jövőre nézve leszűrni?

A forint hirtelen gyengülését alapvetően 2 tényező okozta:

• az egyik a gázár világpiaci árának alakulása
• a másik Magyarország alacsony devizatartaléka

A közgazdász szerint ennek a két tényezőnek az együttes hatása (irdatlanul megemelkedik a gáz ára, valamint nagyon szűk a magyar devizaállomány) vezetett oda 2022-ben, hogy Magyarország rendkívül kockázatossá vált. A hosszútávú árakhoz képest nagyon hirtelen emelkedett sokszorosára a földgáz, olaj és az áram ára. Magyarország rendkívül sérülékennyé vált abból a szempontból, hogy túlnyomó részben fosszilis energiahordozókat használ. Ezen belül is kimagaslóan magas a gáz felhasználásunk, amely kapcsán egyetlen országtól függtünk: Oroszországtól.

Egy átlagos évben Magyarország a teljes GDP-jének éves 2-3 %-át fordítja energiaimportra. Ez a szám 2022-ben, amikor a csúcson volt a gázár felugrott 12-13 %-ra. Egy kis ország esetén egy ekkora ugrás olyan sokkot jelent, amelyet irtózatosan nehéz kezelni (még akkor is, ha egyébként a deviza állományunk magas lett volna). A GDP-t forintban termeljük meg , ellenben amikor energiát importálunk, akkor azt euroban, rubelben, vagy USA dollárban fizetjük ki.

Hazánknak az orosz invázió megindulása utáni energiaár robbanásakor 3 hónapnyi devizatartaléka volt. Összehasonlításképpen a cseh jegybank ugyanekkor 13 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezett, ráadásul a gázt is jelentősen olcsóbban tudták beszerezni, mint Magyarország. Ennek ellenére a cseh jegybank a korona megvédésére a komplett magyar devizatartaléknak megfelelő összeget fordított – cseh koronát vásárolt a deviza értékének megvédése érdekében.

Magyarország esetében nem sikerült ez a fajta bravúros mentés. Az alacsony devizatartalékból alapvetően 2 dolgot kellett volna finanszírozni, a mindenkor lejáró államadósság törlesztőrészleteit, másrészt az energiaimportot. A forint romlásának megindulásával egyre kevésbé volt kifizetődő ezeknek a forint alapú fizetése. A cseh jegybankkal ellentétben a magyarnak nem volt lehetősége devizából nagy tételben forintot vásárolni, mivel az energia importőr csődközeli állapotba került. Így a magyar devizatartalék az energia importőr rendelkezésre lett bocsájtva (nem hagyva, hogy az csődbe menjen).

A forint közben zuhanórepülésbe kezdett, mivel számos befektető, aki forint eszközökben tartotta a pénzét, gyorsan szabadulni akart tőlük. A forint gyengülésének pályája erős korrelációban volt a gáz árának az emelkedésével. Semmi más olyan erősen nem határozta meg a forint árfolyamát, mint az energia ár.

A forint zuhanása erős hatással volt az inflációra is. Magyarországon ugyan később kezdődött, viszont magasabbra is ment fel. Ellenben nálunk még mindig felfelé ment az infláció, amikor a legtöbb Európai országban már csökkenő tendenciát mutatott.

Amikor az unió egészében van egy átlagosan 15% körüli infláció, akkor nálunk ugyanez miért ment fel 25%-re? 

• az inflációért túlnyomórészt az EUR-HUF árfolyam volt a felelős. Senkinek nem zuhant le ennyire a valutája, mint Magyarországnak, ami az importot megdobta
• másrészt a legtöbb országban úgy reagáltak az inflációra, hogy adót csökkentettek. Ha mennek fel az árak, az áfát csökkentve ellensúlyozom a fogyasztónál, beszállítóknál az árak emelkedését. Magyarország ezzel szemben adót emelt, a 2022-es választások után destabilizálódott költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A kormány egyrészt kivezette a KATA-t, másrészt kiskereskedelmi adót vezetett be. Ezt nem közvetlenül rótta ki a kormányzat a választópolgáraira, hanem a kereskedőkön keresztül közvetve. A kereskedő viszont egy az egyben hárította át a fogyasztókra, beépítve az áraiba. A nap végén valójában a fogyasztó fizetett, viszont az átlagember a multikra volt mérges
• ársapkák, elsősorban a benzin ársapka bevezetése: ameddig a sapka érvényben volt, ment fölfelé a fogyasztás (valószínűleg a határokon átjáró külföldiek miatt, illetve az Isztambul Rotterdam útvonalon járó kamionok itt tankoltak meg, valamint sokan fel is halmozták az üzemanyagot). Egy olyan hatás is ismert a viselkedés-közgazdaságtanban, hogy adott termék ugyanazon ára akkor hirtelen olcsónak tűnik – ha a többi ár mellette emelkedik.

A devizatartalékon kívül milyen más eszközzel rendelkezik egy jegybank a valutájának a megvédésére? 

Alacsony deviza tartalék és a jegybank próbált nyílt piaci műveletekkel forintot venni és azzal erősíteni, de a deviza mennyisége erősen korlátozott volt. Azonban van egy másik eszköze is a jegybanknak, amivel tud hatni az árfolyamra, ez pedig a kamatemelés. Ezzel vonzóbbá teszi a forint eszközöket külföldiek számára (aki nem szenvedi el a magyar inflációt, sőt az árfolyam és a kamat kombinációján egyaránt nyerhet).

Összességében a kamatemeléseknek nem igazán volt hatása. Matolcsy György azzal vált minden idők legsikeresebb jegybank elnökévé, hogy az irányadó kamatot levitte 0% közelébe, úgy hogy közben nem volt infláció. Nyilvánvaló, ha valaki erre építi a reputációját, nem esik neki jól, hogy el kell kezdenie emelgetnie a kamatot.

Végül külső nyomásra a jegybank 18%-ra emelte az alapkamatot. A kamatemeléseknek láthatólag az árfolyamra nem volt jelentős hatása. Ráadásul közgazdaságilag sincs értelme, mivel a másik oldalon megdrágította a hitelezést. Minél magasabb a kamat, annál jobban veszélybe sodorja a további gazdasági növekedést és annál inkább recessziót idéz elő.

A közgazdász szerint nem a jegybank kezében volt az infláció megállításának eszköze, hanem a kormányéban. Alapvetően az Oroszországtól való kitettség csökkenése, és a gázár mérséklődése volt valódi stabilizáló hatással a forintra, nem pedig a kamatemelések.

A közgazdász 2023. évre egyszámjegyű inflációt és lassú gazdasági élénkülést, növekedést prognosztizál, amit az uniós pénzek megérkezése erősíthet fel.